Öko-szótár

Ökológiával kapcsolatos kifejezések szótára

Elektromos és elektronikus (EE) hulladék: a veszélyes hulladékok kategóriájába tartozik. Magába foglal minden kis és nagy háztartási berendezést, az informatikai eszközöket, világító berendezéseket, elektronikus játékokat, orvostechnikai eszközöket, és fénycsöveket.

Újrafeldolgozás: egy olyan folyamat, amikor a hulladékot összegyűjtik majd kezelik oly módon, hogy az újból használható nyersanyaggá váljék, hogy abból ugyanolyan vagy hasonló termék készülhessen.

Újrahasználat: az anyagok újra felhasználása az eldobott anyagok struktúrájának megváltoztatása nélkül, aminek példája lehet az újrafeldolgozás.

Szennyező anyagok: olyan anyagok, amelyek környezetbe juttatása kihat vagy kihathat a természet összetételére, tulajdonságaira és integritására is (angolul: hazardous substances).

A hulladék ártalmatlanítása: egy olyan folyamat, amelynek során a hulladék besorolásra kerül, majd szállításra és végül a megfelelő helyre a felszínen, vagy a felszín alatt.

Hulladékgazdálkodás: A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást együttesen hulladékgazdálkodásnak nevezzük.

Ökológia: az „öko” (görögül oikosz=„lakás, ház, háztartás”) és a lógia (görögül logosz=„tudomány”) szavakból. Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja.

Ökológiai csomagolás: olyan biológiailag lebomló csomagolás, amely a környezetre nem káros a szintetikus csomagolóanyagokkal szemben. Ez a csomagolás egy alternatív, környezetbarát csomagolásnak is tekinthető (environmentally friendly).

Ökoszisztéma: Ökoszisztéma alatt értjük élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét, mely nyílt rendszer, de bizonyos mértékű önszabályozásra képes.

PET vagy Polietilen teraftalat: hőre lágyuló polimer anyag, amely a poliészterek családjába tartozik. Széles körben alkalmazzák élelmiszer, italok, és különféle háztartási folyadékok csomagoló anyagaként. A PET az egyik legszélesebb körben elterjed anyag, amelyet szintetikus szálakból állítanak elő. Lebomlásához több száz évre van szükség.

PVC – poli(vinil-klorid): hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag. A harmadik legnagyobb mennyiségben gyártott szintetikus polimer. Előállítása vinil-klorid polimerizációjával történik. Két fajtája a lágy és a kemény PVC. Felhasználása széles körű, mindkét fajtájából tárgyak sokaságát készítik. Lágy PVC-ből készül például az elektromos kábeleket bevonó réteg, vagy a kerti locsolótömlő. Kemény PVC-ből főleg a mindenki által ismert PVC-csöveket gyártják, de kiválóan alkalmas gépalkatrésznek is. Keménysége miatt jól bírja a mindennapi használatot. Égése során klórtartalma miatt hidrogén-klorid, dioxin és egyéb környezet számára káros vegyületek keletkeznek.

Forrás: EBESZ szótár